Szívemhez kaptam, amikor a hentesnél rájöttem, hogy egy darab átlagos méretű kacsacomb 1500 Ft. Oké, szeretem a kacsacombot, de szeretem a halat is, meg a tengergyümölcsét. Na, az aztán még durvább. Akkor, mi legyen, elvégre nehéz idők járnak, észnél kell lenni. Az biztos, hogy az otthonfőzésnek most jött el az ideje. Minden az egekben van, zöldség, hús, hal, villany, gáz, talán a tábortűz az, ami, persze, csak, ha van tűzifánk, ami kíméli a pénztárcát. Nem vicc. És, akkor a háborús atmoszférát még nem is számoltam hozzá, pedig a lelkiek is számítanak.

Arra gondoltam, hogy kipróbálom azt a képzelt helyzetet, hogy itt maradtam egy láda, különböző, jobbnál jobb halkonzervvel. És csak arra van lehetőségem, hogy zöldségeket, fűszereket vásároljak, de azt sem nyakló nélkül, mert az is drága. Ez a valóság, ez speciel nem a képzelet játéka.

Az a jó, hogy minden zöldség, legyen az pálmaszív, fodros kel, uborka, zeller, petrezselyem, pok-choy, és még sorolhatnám, több féle fogáshoz, kompozícióhoz felhasználható, nyilván, ha veszek két-három fej fokhagymát, akkor, azt több ételben is felhasználhatom, lehet konfitált, nyers, vagy főtt. Az újhagyma zöldje szintén és a fehér része is. A kaliforniai paprikát, ami amúgy nem olcsó mulatság, sütöm, hámozom, és pácolom, így aztán megint csak több féle ételhez felhasználható. A lényeg, hogy a zöldség köretek változatos formában kerüljenek felhasználásra. Lesz itt még, bab, bulgur, gyöngyhagyma, karfiol égetve, kapri gyümölcs, chili, és reszelt narancshéj, gyömbér. Igen az elején úgy tűnik, hogy ez így drága, de ha 20-22 különböző halkonzervből készült ételről van szó, akkor az egy összeállításra fordított összeg nagyon alacsony lesz.

A halkonzerveket sem egyenként érdemes megvenni, hanem megéri egy kicsit a neten böngészni és onnan megrendelni egy nagyobb mennyiséget, az jóval olcsóbb. Több lehetőség is van, de érdemes a minőség, ár viszonylatában eseteleges áldozatokat is hozni, amit ki tudunk egyenlíteni majd kreatív megoldásokkal. Mert tonhalat nem érdemes sós vizes, szétmálló állagút venni, akkor inkább semmit, mert az még egy tonhal krém elkészítéséhez sem alkalmas. Viszont a minőségi, igazolt forrásból származó sárga uszonyú tonhal, ami szilárd darabokban pihen egy üvegben, az olyan laktató, hogy többféle fogásban is feldolgozható, így már megéri. Szóval csak ésszel, kész tervvel érdemes vásárolni.

Eleve ugye ott van a probléma, szinte hallom a fanyalgók megjegyzéseit, hogy konzerv. Most ne menjünk itt bele, hogy micsoda pozitív hagyományai vannak a konzerv kultúrának, csak annyit mondok, hogy, ha nem tetszik, akkor le lehet költözni egy tengerparti halászfaluba és a halpiacon válogatni a friss fogásból, olcsó nem lesz, az biztos. Amúgy a realitás az, hogy így is úgy is fagyasztott termékkel van legtöbbször dolgunk. Ami sokszor nagyobb kihívás az átlagos otthonfőzőnek, mert a fagyasztott halak, rákok, egyebek szakszerű kezelése nem olyan könnyű.
Meg aztán itt arról van szó, hogy miként lehet ebben a műfajban a legkevésbé fájdalmas kompromisszumot elérni. Változatos hal felhozatal, minőségi feldolgozás, legyen laktató, ne legyen pazarló, és legyen olcsó, mert válság van, háború dúl a szomszédban, infláció van, szóval nehéz idők járnak, mi pedig valahogy megőrizve kulináris méltóságunkat szeretnénk túlélni.

Erre a kalandra invitálok mindenkit hat héten át, alkalmanként két-három ételt, kizárólag konzerv halas fogást fogok bemutatni.

Az első egy elég komplex összeállítás. Van a marinált paprikából, bébi spenótból, nyersen marinált gombából készített, szinte mindenhez illő tradicionális előételként is jól funkcionáló fogás, és avokádó salsa, nem a szabályos, mert nem használtam koriandert, de amúgy minden benne van, ami kell.

Portugál szardíniát tettem mellé, ami közismerten az egyik legmegbízhatóbb gyártó, százados múlttal, kifejezetten jó minőségű oliva olajban tárolja a halat, ami teljesen egyben van, szilárd textúrájú, őrzi a tenger ízét. Nem használtam fel a doboz teljes tartalmát, mert így is kiadós mennyiségnek gondolom.

A hagymás rizzsel töltött bébi tintahal csípős mártásban ínyenc cucc, kétlem, hogy átlagos éttermi közegben előfordulna. Ha elegendő mennyiségű körettel tálaljuk akár kétemberes is lehet, persze nem kohászokra, bányászokra gondolok, hanem hozzám hasonló elpuhult, ülőmunkát végző figurákra.

Úgy gondoltam, hogy ez esetben a változatos saláta kombináció lesz a megfelelő kísérő: pálmaszív, fodros kel, gyöngyhagyma, kapri gyümölcs, újhagyma, avokadó, sárgarépa szalagok, retek. Jól néz ki, és laktató is. Árban verhetetlen.

Ahhoz nem férhet kétség, hogy egy hálónyi friss élő kagyló mindent ver. De, ha nincs más, csak dobozos, akkor ez a bió kagyló képes pótolni a frisset.

Itt most azon vagyok, hogy vibrálóan változatos ízű szószt kreáljak. Ehhez használok szardellát, ami sóz, és erősíti a tenger ízt, azon kívül thai sárga curry pasztát, hogy csípjen, de ne csak úgy primer, hanem komplexebben. Legyen fokhagymás, paradicsomos, és újhagyma zöldje frissítse. A reszelt narancshéj enyhén kesernyés íze is segít a frissesség fokozásában.

Ebbe a szószba forgatom a spagettit, és szórom meg a kagylókkal. Mondhatom, hogy semmi baja, ez a konzerv bió kagylókat tartalmaz, és diszkréten almaecettel ízesített, ez frissen tartja a kagylókat.

Ki van ez találva, a repceolaj, amiben tartják, és egy kevés édeskömény mag szintén a frissességet tartósítja, az ánizs íz jól oldódik az én currys mártásomban. Amúgy az is garancia a minőségre, hogy a kagyló a legjobb helyről származik: Funen szigetéről, (Dánia) ahol ideális a tenger hőmérséklete a kagylótenyésztéshez.

Mára ennyi, remélem sikerült kedvet csinálnom a halas balhéhoz. Újabb három recept legközelebb.