A jelen egyetlen vigasza, hogy volt múlt: ezt én mondom

Egy régi borkóstoló, talán meg sem történt, megtalált jegyzetei.

Éthosz anthropo daimon – az ember sorsa a jelleme. A jellem drámája a sors: a színjáték.

Az életben egyetlen dolog számít, a létezés függőleges tengelye. Hamvas szerint. Ha borról van szó, főleg, ha kivételes nagyságú borokról, akkor jogosan bukkan fel Hamvas.

A jelen egyetlen vigasza, hogy volt múlt. Ezt már én teszem hozzá.

Egy vertikális borkóstolón, a létezés függőleges tengelyén ülök, nem is akárkivel, hanem Szepsy Istvánnal és a Szent Tamás dűlő furmintjait kóstoljuk 2011 – től visszafelé egész 2003 – ig.

Karnevál és főhőse: Bormester. Iszunk, csak a pohár és a benne sárgálló bor számít. Még nem tudunk semmit. Hamvas arcvonásait látom egy régi megfakult fényképen. Viseletes öltönyben ül, a napfénytől hunyorog, szeme sarkában ezernyi ránc, közönséges az orra, eluralkodik az arcán, beleszagol a reménytelenségbe, a kisszerű értelmetlenségbe. Mosolyog: ajkai keskenyek. Aztán a fosztóképzők leperegnek: az értelem reménybe fagy. Befagyott mosoly, egyszeri napállás, kozmikus részvétlenség.

Bormester. Weinmeister. Innen csak egy ugrás, nekem legalább is, hiszen bort iszunk, Werckmeister a jól temperált hangolások mestere, ahol megmarad a hangnemek eltérő jellege, a hármashangzatok más-más mértékben temperáltak. Eltérően szólnak, és ez a lényeg.
Borom szelíden örvénylik, körbe szalad a pohárban, majd ellentétes irányban iramlik. Hangolom.

Szepsy István bor hittérítő. Emellett bormester. Pont.

A dűlő neve Szent Tamás, a férfi, aki összhangba hozta Arisztotelész filozófiáját a keresztény tanítással, a természetes értelem tudományát a kinyilatkoztatáson alapuló teológiával. Vallotta, hogy a tudás egyedül az értelem képessége, a hit viszont az értelemé és az akaraté. Tamás szerint mind a kettő Istentől ered, ezért nem mondhatnak ellent egymásnak.

Ha borról van szó, akkor hit, értelem, akarat hármashangzata munkálkodik együtt. Szepsy is ezt vallja.
Furmintról van szó, mi másról.

Későn, október második felében érő fajta. Fürtje laza, átlagsúlya 10 dkg, bogyói sárgászöldek, napos oldalukon rozsdásak, elég vastag a héjuk, ropogósak, lédúsak. Értelemszerűen fogékonyak a botrytisre. A fajtára jellemző illatok a körte, birs és szegfűszeg.

Ha igaz 1623 –ban telepítettek először furmintot Tokajban, bár bort már az előző évben ’22-ben is szállítottak Lengyelországba vagy 23 ezer litert kerek számban. 1623 másképp is nevezetes év volt, mert Löknél Bethlen serege átkelt a Tiszán és még ugyanezen a napon Tokajba érkezett.

Talán birtokai is voltak arrafelé és a jó bort sem vetette meg a fejedelem. Télre kitört a pestisjárvány, farkasordító hideg volt és szemérmetlen drágaság is nehezítette a túlélést. A furmint nem tudta, nem érzett semmit ebből, szemlátomást jó helyre érkezett, mert igen csak meghonosodott, mintha soha sehol máshol nem lett volna.

Csak az univerzális kitekintés végett említem, hogy ugyanebben az évben 1623 –ban egy Wilhelm Schickard nevű ezermester fogaskerék meghajtású számológépet készített, így nem volt nehéz kiszámítani, hogy ’24 – ben 372 ezer liter bort szállítottak Tokajból a legnagyobb felvevőpiacra: Lengyelországba. Borissza népek laktak arra akkoriban.

 A Kóstoló

Butéliából, szép hosszú nyakú, múltat idéző palackból töltögetünk. Sorban, visszafelé az időben haladunk. A 2011 – esbe bele kortyolunk. Meleg évjárat, könnyedebb, magasabb alkohol, alacsonyabb sav tartalommal, viszont összetettebb, de vékonyabb is, ugyanakkor vibráló ízvilág. Talán a szakaszos szüretelés is hozzájárult ehhez. Van benne fa rendesen. Nagy bornak ígérkezik.

Jön a ’10 – es. Csapadékos, hűvös évjárat volt, a fiatal szőlő aránya kb 35%, a többi idősebb. Egy évig volt hordóban, valójában jól bírja a fát, érett sav és tannin tartalom jellemzi. Felrobban a szájban, szárazon indít, néhol sós, ásványos, majd a végén kifakad és édességet hagy maga után. Ennek a bornak ténylegesen ez a varázsa.

A ’09- esben erősebben dominál a cukor, belekúszik az édes tartományba, jó helyen van megállítva, ettől sokszínű, sokrétegű a bor, a sav is rendben van. A zeolit és a hosszú gyökérzet rétegzett ásványosságot kölcsönöz a bornak, ami az édesben meglepetés löketeket produkál. Ezért utánozhatatlan ez a bor, mert a fogyasztó pH értéke is befolyásolja, persze tudományosan nem bizonyított, de én hiszek benne. A talajváltozatok is adják az íz gazdagságot.

A ’08 – asban érezhető a stílusváltás, hideg évjárat volt. A sav 6 alatt van, másodtöltésű bényei hordókban értek. Zempléni tölgyekből készültek. A helyi kádárok másképp dolgoznak, nincs két egyforma rönk, nem fűrészelik a fát, hanem vágják, alkalmazkodnak a fa természetes sajátosságaihoz. Rendkívül kiegyensúlyozott, nagyon száraz, nem túl magas savtartalmú – mondhatni – szikár bor, ugyanakkor erőteljes vajas érzettel.

A ’07 – es a legmelegebb évjáratú, korai szüretelésű, 100% új hordóban, helyi kádár hordójában érett. Aranyszínű, szinte valószínűtlenül aranyos, lágyabb, mindazonáltal az ásványosság ott terpeszkedik benne. Ezt mondják a legjobb évjáratnak. Tény, hogy a Szent Tamás sajátosságait talán ez az évjárat tartalmazza a leghatározottabban. A kelet – délkeleti rész, a dűlő „mellkasa”: itt a legöregebbek a tőkék.

A ’06 – os esős, meleg évjárat volt, jellemzően csapadékos. Magasabb: 6, 8 a sav tartalom. Nem annyira vajas az érzet, viszont rendkívül összetett ásványosság teszi robbanószerré ezt az évjáratot. Bonyolult, megfejthetetlen, mint amikor egy női kéz, mi több kacsó végigfut a hárfa húrjain.

A ’05 – ös hűvös évjárat volt, szinte fagyos szemekből készült. Új hordókban érett. Fás érzet, viszont kétféle vajaroma jellemzi, alacsony a sav tartalom. Szerkezetileg mérnökien kiegyensúlyozott, kisebb tömegű bor. Lehet, hogy ez az igazi Szent Tamás, mintha eljött volna az igazság pillanata.

A ’03 – as az első volt és ehhez személyes élményeim is kapcsolódnak: ezt ittam még kézzel megcímkézett palackokból, anno ott nála. Akkor találkoztam először azzal az élménnyel, ami azóta is lenyűgöz a Szent Tamásokban: a szárazság vajas, fás, testes, sós érzése, majd a váratlan édesbe forduló egyre szélesedő kitörés. Édes csend marad utána.