Az esti kutyasétáltatás alkalmával virgonc ebem előszeretettel keresi a támfalak melletti gazos kiszögeléseket, hogy megjelölhesse. Szorgalmasan teszi dolgát, amikor a minap arra leszek figyelmes, hogy az a giz – gaznak látszó zöldség, amit éppen kiszemelt, nem is olyan haszontalan, közelebb hajolva legnagyobb csodálkozásomra, sűrű vadturbolya mezőre leltem, a kutyát haladéktalanul hátrébb vontam, és a kincsnek számító zsenge fűszerből több marékkal szedtem.

Már akkor körvonalazódott előttem egy rizottó elkészítésének a gondolata, amit aztán csak kellőképpen felerősített az a körülmény, hogy éppen egy méretes kötözött sonkát főztem, amelynek a füstölt levét kivételesen nem bableves, vagy effélék készítéséhez terveztem felhasználni, hanem egy klasszikus rizottót locsolgatnék vele.

Amióta felfedeztem, hogy az aprócska kumkat nevű citrusféle gyümölcsnek nem annyira a húsa, mint inkább a héja izgalmas, könnyen eldönthettem, hogy ez is megy a rizottóba, ehhez már nem volt nehéz párosítani a turbolyát, a radicchiót, és némi salotta hagymát.

A többi megy magától, vaj, fehérbor, parmezán.
Beindítom a folyamatot: olivát, vajat hevítek, majd felaprított hagymát ráteszem, óvatosan dinsztelem, majd jön a kumkat héja és a radicchió, szintén aprítva.

Ezt egy ideig kevergetem, majd beleöntöm a rizst, és együtt kevergetem, hogy a rizs is enyhén odakapjon, majd erre öntök fehérbort, ha elég erőteljes a sistergés, azt jelenti, jó úton járok. Hagyom a bort elpárologni, majd innentől adagolva öntögetem a sonkalevet, közben folyamatosan kevergetem a rizst. Ahogy elfogy a rizsből a folyadék, gondosan utánatöltök, a kevergetést egy percre sem abbahagyva. Szépen fényesedik, sűrűsödik az elegy, kóstolom. A cél az, hogy a rizsszemek ne főjenek túl, amolyan „fogropogós” utáni egy vonással állítsam meg a folyamatot, érezni kell a rizsszemek enyhe ellenállását, de ugyanakkor könnyen meg kell adják magukat a nyomásnak. Amikor ideérek, akkor két evőkanálnyi vajat keverek a rizshez, és ezzel együtt kétszer ennyi reszelt parmezánt is. Kioltom a lángot, csak hagyom feloldódni a vajat, meg a sajtot, ha kell sózom borsozom, és mivel lestyán nélkül nem élet az élet, azt is adok hozzá, csak éppen az íze miatt, hogy ne érje szó a ház elejét. A tálaláskor helyezem rá a turbolyát.